Kedden fogadta el az Európai Bizottság az Európai Stratégiai Beruházási Alapra vonatkozó jogszabály-javaslatot. Ez az a forrás, illetve intézkedéscsomag, amellyel a Bizottság az Unióban a beruházások területén évek óta tartó stagnálást növekedésre fordítaná, és ezzel beindítaná az EU növekedési motorját is. A bizottsági kommunikáció alapján jelenleg ez az első számú gazdasági prioritás, Juncker személyes szívügye, amellyel három év alatt mintegy 315 milliárd eurót kívánnak megmozgatni. Ez óriási szám egyébként, hozzávetőlegesen a teljes 7 éves kohéziós politika költségvetése ennyi, ugyanakkor a kétkedők szerint a bizottsági matek nem stimmel, és félő, hogy az alapnak nem lesz számottevő hatása. Az alap létrehozásának farvizén azonban a Bizottság gyakorlatilag javaslatot tett a 3%-os költségvetési deficit és a 60%-os államadóssági küszöbre vonatkozó Stabilitási és Növekedési Paktum felpuhítására is (ez utóbbira a bejegyzés második részében fogunk kitérni).
Forrás: Európai Bizottság, Facebook
Az Európai Unió növekedése újra stagnál, az utolsó rendelkezésre álló, 2013-as adat szerint mindössze 0,1%-os növekedésre volt képes, bár idénre már 1,3%-os növekedést jósolt a Bizottság. Ennek egyik fő oka a folyamatosan csökkenő beruházási kedv: a beruházási ráta (beruházások/GDP) 2007 óta 4 százalékponttal, a beruházások összege pedig folyó áron körülbelül 400 Mrd euróval csökkent, az EUROSTAT adatai szerint:
Nem véletlen, hogy a Bizottság egy ehhez hasonló nagyságrendű beavatkozásra tett javaslatot. A közlemények szerint a belengetett intézkedéscsomag mintegy 315 Mrd eurót fog „megmozgatni” (bármit is jelentsen ez).
Az Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz (ESBA) kapcsolódó jogszabály javaslatnak alapvetően három eleme van:
-
az ESBA létrehozása 21 Mrd euró költségvetéssel;
-
egy projekttámogatási rendszer kialakítása;
-
a beruházási környezet javítása.
Nézzük is akkor sorban:
Az ESBA 21 milliárd eurója lenne hivatott a jól hangzó 315 milliárdos beruházási boom beindítására, ami azt jelenti, hogy egy euró multiplikátor hatása 15-szörös. A hazai uniós támogatásoknál ez a szám általában 1 és 2 között van a vállalatok támogatása esetében, de inkább közelebb az egyhez (nem nehéz kiszámolni, a KKV támogatások támogatási intenzitása általában 35-50%, azaz a vállalkozásnak kell beletennie a projektbe az összköltség 50-65%-át). A kedvezményes hitelek esetében ez az arány még alacsonyabb, hiszen az állami támogatási szabályok szerint (aki nagyon utána szeretne nézni, a 37/2011-es kormányrendeletben megteheti) csak a kamatkedvezmény számít támogatásnak, így akár a projektösszköltség több mint 90%-át oda lehet adni a vállalatnak. Egyetlen eszköz van, amivel ezeknél lényegesen magasabb közvetlen multiplikátor hatást ki lehet mutatni, ez pedig a garancia, hiszen attól függően, mekkora a vissza nem fizetés kockázata, a garantált összeg töredékének kell csak rendelkezésre állnia. A 15-szörös multiplikátor azonban még ezeknél a termékeknél sem reális. Az Európai Beruházási Bank állítása szerint ők mintegy 5-szörös multiplikátort tudnak elérni, de azt is csak akkor, ha szerencséjük van. A kritikusok fő érve éppen az, hogy a rendelkezésre álló összeg túl alacsony ahhoz, hogy érdemi változtatásokat okozzon. A kezdeményezéshez várják a tagországok hozzájárulását is, azonban erre eddig nem került sor, a Bizottság pedig országjárásba kezdett, hogy a projektet népszerűsítse.
A szabályozási javaslat egy projekttámogatási rendszer/projektcsatorna kialakítását is kezdeményezi, amelyen keresztül a Bizottság a Tagországok javaslatai alapján összerak egy projektlistát, és tanácsadói tevékenységgel támogatja a projektek megvalósulását. A projektek előrehaladásáról a tagországoknak rendszeresen be kell számolnia a Bizottságnak. Azonban nehezen lehet elképzelni olyan tagországot, amely némi tanácsadási tevékenységért önként hatalmas adminisztratív terhet a nyakába véve félévente jelentéseket gyárt a projektek előrehaladásáról. Azt meg pláne, hogy betekintést ad a Bizottságnak ezeknek a projekteknek a végrehajtásába, esetleg a finanszírozásába. (A tagországok által javasolt projektlista egyébként itt található, enyhén szólva is vegyes előkészítettségű projektekkel.)
A harmadik elem a beruházási környezet javítása. A bizottsági kommunikáció szerint „Európa-szerte felszámolják a beruházások előtt álló akadályokat és az az európai beruházások optimális keretfeltételeinek megteremtése révén tovább erősítik az egységes piacot”. Ennek a javaslatnak szintén három eleme van:
-
dereguláció;
-
tőkepiaci unió és
-
az egységes piac megerősítése.
Valószínűleg ezek az irányok tudnák a leginkább támogatni a beruházásokat és a növekedést, azonban ismerve az unió szabályozási folyamatait, ezeken a területeken csak nagyon lassan lehet előrelépni, hiszen a 28 tagországnak gyakran 28 féle érdeke és álláspontja van, ezek összehangolása pedig rendkívül időigényes.
Az eddig tárgyalt irányokból tehát nem nagyon várhatjuk az Unió gazdasági helyzetének drasztikus javulását (legalábbis rövidtávon). A csomagnak azonban van egy kevésbé gyakran kommunikált része, amely az ún. Stabilitási és Növekedési Paktum „értelmezése” (ez az a szabályozás, ami előírja a tagországoknak a maximum 3%-os költségvetési deficitet és a 60%-os GDP arányos államadósságot). A Bizottság természetesen azt állítja, hogy csak értelmezi a jogszabályt, így nem is jogszabályt alkotott, hanem csak bizottsági kommunikációt adott ki a Paktum értelmezéséről. A Paktum nagyon sok kritikát kapott a miatt, hogy a válság alatt gátját képezte annak, hogy a Tagállamok keresletélénkítő intézkedésekkel ellensúlyozzák a válság negatív hatásait. Úgy tűnik, hogy a Bizottság most már ezt az eszközét is hajlandó részben beáldozni, illetve némileg racionalizálni a növekedés érdekében. (A bejegyzés második részében áttekintjük az ESBA szabályozás Stabilitási és Növekedési Paktumot érintő pontjait.)
