Magyarország számára a 2014-20-as időszakban összesen körülbelül 8000 Mrd forint áll rendelkezésére az uniós forrásokból. Egy idén januári kormányhatározat szerint, csak 2016-ban a teljes összeg több mint negyedét kellene felhasználni (2048 Mrd forintot), a kormányzati kommunikáció szerint pedig 2019 elejéig a teljes összegnek felhasználásra kellene kerülnie. Azonban keveset hallunk arról, hogy 2017-ben akár a rendelkezésre álló összeg, valamint a célok is megváltozhatnak. A többéves pénzügyi keretről szóló uniós jogszabály szerint ugyanis 2016 végéig az Európai Bizottságnak elő kell állnia a 2014-20-as időszak pénzügyi kereteinek felülvizsgálatával. A felülvizsgálat alapját az új uniós belső és külső prioritások fogják képezni, ami azt is jelenti, hogy az egyes uniós célok, de akár a tagországok közötti forrásallokáció is megváltozhat. Különösen érdekes lehet ez a mostani migrációs hullám tekintetében, ami forrásokat vonhat el kohéziós politikai gazdasági, infrastrukturális és humán fejlesztésektől a migráció hatásosabb kezelésére.
Dilemmák uniós szinten
A költségvetési felülvizsgálat célja leegyszerűsítve az, hogy az előző Bizottság által javasolt és előző Parlament által (is, a Tanács mellett) jóváhagyott 2014-2020-as költségvetés módosítására az új, Juncker-féle Bizottság javaslatot tehessen és azt az új Parlament fogadhassa el. Juncker politikai nyitóbeszédében le is szögezte, hogy „A (…) 2016 végére tervezett félidős felülvizsgálatot arra kell használni, hogy az uniós költségvetést a munkahelyteremtés, a növekedés és a versenyképesség felé orientáljuk.” Továbbá, a Bizottság kommunikációjában közölte, hogy „azonosítani kell a mozgásteret újfajta kezdeményezésekhez, valamint tovább szükséges egyszerűsíteni az agrár-, kohéziós politika és K+F kiadási rendszereket”.
Természetesen nem kizárt, hogy a Bizottság a felülvizsgálat során azt állapítja meg, hogy nem szükségesek módosítások a költségvetésben, ez azonban több okból nem valószínű, de leginkább a költségvetés elfogadása óta beállt migrációs helyzet biztosan igényelni fogja a költségvetés ilyen szempontú módosítását. Ezt Juncker egyébként – már említett politikai nyitóbeszédében - is kifejtette: „szeretném biztonságossá tenni Európa határait. Közös menekültügyi és migrációs politikánk csak akkor lehet hatékony, ha képesek vagyunk megelőzni az illegális migránsok ellenőrizetlen beáramlását. Ezért fokoznunk kell a FRONTEX európai határügynökség működési kapacitását. A mindössze 90 millió EUR összegű éves költségvetés nyilvánvalóan nem áll összhangban azzal a feladattal, amit a közös európai határok védelme jelent. Több forrást kell bevonnunk a tagállamok részéről annak érdekében, hogy megerősítsük a FRONTEX munkáját, (…). Ez valamennyi uniós tagállam közös felelőssége (…), melyet a szolidaritás szellemében fel kell vállalniuk.”
Mindössze két példát kiemelve (kohéziós politikai szempontú felülvizsgálat, migrációs helyzet) is azt látjuk tehát, hogy több olyan tétel felmerül, amely az EU-s kiadások növelésének irányába hat. Ezek kezelési módja lehet:
- a teljes EU-s büdzsé növelése az új kezdeményezések, és pl. a kohéziós politika kiigazításának javára,
- vagy az EU-s büdzsén belül kell újrahúzni a belső allokációkat a célterületek között.
Az első opciót nehezíti, hogy a saját források 2014-2020-ra vonatkozó rendszere (értsd: az EU saját forrásai, ami azt takarja, hogy a tagállamok mennyit fizetnek be az EU költségvetésébe) továbbra sem lépett hatályba, a befizetések továbbra is a 2007-2013-as rendszer alapján működnek. A Tanács az új szabályokat 2014. májusában elfogadta ugyan, de az csak akkor lép hatályba, ha azt minden tagállam jóváhagyja. (Magyarország 2015. júliusában ratifikálta az új szabályokat.) Amint ez megtörténik, a szabályokat visszamenőlegesen, 2014. január 1-től kell alkalmazni. Az EU-s költségvetés viszont kimondja, hogy a saját források új rendszerét a Bizottság a költségvetés felülvizsgálatával párhuzamosan értékeli, és ez az értékelés inputként fog szolgálni a Bizottság 2016-os költségvetést módosító javaslatához.
Figyelembe véve azt, hogy az EU-s költségvetés felülvizsgálatával egy időben meg kell vizsgálni a saját források rendszerét és emellett az Egyesült Királyságban (UK) népszavazást tartanak az EU tagságról, ami annak fényében, hogy UK részesül a legnagyobb visszatérítésekben a befizetései után, az uniós költségvetés felülvizsgálata nem lesz könnyű menet. Ráadásul az sem világos, hogy mikor lesz a brit népszavazás, elméleti határidő a lebonyolításra 2017. vége, bár a sajtó 2016. szeptemberére valószínűsíti azt. Tisztelt Olvasónkra bízzuk annak átgondolását, hogy:
- ha a Bizottság előbb jön ki a költségvetést módosító javaslatával, esetleg ebben a bevételi oldalt növelését is megpendítve, vajon ez kampánytéma lenne-e a UK népszavazáshoz és vajon melyik oldalra billentené a mérleget,
- ha előbb zajlik le a UK népszavazás és ennek eredményétől függően kell a Bizottságnak a költségvetést módosító javaslatot tennie, milyen tartalommal tenné azt és hogyan alakulna UK tárgyalópozíciója a Bizottsággal szemben.
A felülvizsgálat lehetséges hatásai Magyarországra
Az európai uniós források hazánkban 2014-20 között közel 8000 Mrd forintot tesznek ki. Ezek körülbelül 85%-a az úgynevezett Kohéziós Politikán keresztül érkezik Magyarországra, ami gazdasági, infrastrukturális és humán fejlesztéseket jelent. További, körülbelül 15%-ot tesznek ki a vidékfejlesztési támogatások, és a maradék, kevesebb mint 1% jut a belbiztonságra és a menekültügyre, migrációra.
Az, hogy a források túlnyomó részét kitevő kohéziós politikai pénzekből egy-egy tagország hogyan részesül, az országon belüli régiók fejlettségétől, illetve az adott ország GDP növekedésétől függ. Mivel a bázis, ami alapján eredetileg számolták ezeket az összegeket, Magyarország esetében igen alacsony volt (a 2012-es növekedési előrejelzés volt az elosztás alapja, ami az egyik legrosszabb volt az unióban). Az egy-egy ország által igénybe vehető összeg ennek az előrejelzésnek az arányában volt maximalizálva (2,59%-ban). Amennyiben tehát az előrejelzés lényegesen (legalább 5%-kal) eltér a tényleges makrogazdasági adatoktól, akár az országnak járó eurók összege is növekedhet.
Bár a rendelkezésre álló forrástömeg várhatóan nem változik, a költségvetés felülvizsgálatának lehetősége megnyitja Magyarország számára annak lehetőségét, hogy az elérhető kohéziós források belső allokációját érintően manőverezhessen. Megnyílhat akár a költségvetésen belüli célkitűzések közötti átcsoportosítás lehetősége, ami a fejlettebb régiók számára allokált források növelését eredményezhetné. Szövetségek és alkuk mentén akár pótlólagos forrásokat lehetne kiharcolni a Közép-magyarországi Régió (KMR) számára, amely jelentősen enyhítené a Budapesten, Pest megyében elérhető szűkös források okozta feszültségeket, hiszen a Budapesten kívüli KMR fejlettségben nem különbözik a kevésbé fejlett magyar régióktól. (Nem véletlenül jelentette be a Kormány Pest megye leválását a központi régióról 2020 után.) Mind politikailag és szakmailag kommunikálható ügyről van szó egyébként, utóbbi kapcsán ugyanis több értékelés és elemzés megmutatta már, hogy a KMR-es források szűkössége nem csak magát a régiót, hanem az ország egészét nézve is hátrányosan érinti a felzárkóztatási törekvéseket (pl. K+F kapacitások koncentrálódása a régióban). Célzott értékelések készítésével, immár a 2014-2020-as időszak első évének tapasztalatait is figyelembe véve további érvkészlet lenne bevethető a költségvetés felülvizsgálata során.
